A diplomakötés során szakdolgozatunk elnyeri végső, méltó formáját.

 Egy-két évvel egyetemi tanulmányai befejezése előtt minden diák tudja már, hogy bizony még a szakdolgozatával is meg kell majd küzdenie, ha azt szeretné, hogy valaha is odaadják neki a diplomáját. (Amihez egyébként nyelvvizsga is kell, csak hogy pontosak legyünk.) Ez a hatalmas munka aztán mindenképpen a diplomakötés aktusában fog kicsúcsosodni, melynek során a szöveg, melybe órák sokaságát fektettünk, megmásíthatatlanul testet ölt egy erre szakosodott vállalkozás berkein belül. Hogy ehhez a ponthoz eljussunk, előbb még ki kell találnunk, hogy miről akarunk írni, hogy ki fog nekünk ebben segíteni, melyik oktató, hogy mégis milyen szakmunkákat kell hozzá elolvasnunk, s hogy a fejünkben lévő halmazból mely elemeket hogyan is rendezzük aztán el. A diplomakötés előtt tehát még bőven lesz munkánk a szöveggel, mely inkább fog szabadfogású birkózásra hasonlítani, mint műkorcsolyára. Ha azonban sikerül bepötyögnünk az utolsó karaktert is a Wordbe, akkor a digitális fájlt már vihetjük is el köttetni. A diplomakötés általában két példányt fog eredményezni, ugyanis két szakdolgozat kell nekünk; egy megy az opponensnek, egy pedig a konzulensnek. Aztán a védés után az egyik örökre hozzánk kerül.